A geotermikus energiáról

Régen tudomásul vettük, hogy bolygónkon az élettől a másodlagos energiákon át minden elemi létezést a Nap sugaraiból kell levezetnünk. A fosszilis tüzelőanyagokat a szenet, annak összes modifikációját a kőolajat, gázt, az egykor élt növények, egysejtű tengeri planktonok tíz-százmillió év alatt felhalmozódott és átalakult tömegei alkotják. Végeredményben a szél sem egyéb, mint a napenergiának a levegőre gyakorolt hatása következtében kialakuló áramlás. Ahhoz, hogy eső essen, hogy a H2O cseppfolyós állapotban maradjon, hogy a gigantikus gátakkal felduzzasztott folyók turbinákat hajtsanak, a Nap melegére van szükség. A szolár technológia gyors fejlődése sok meglepetést tartogathat még a felhasználóknak, csakhogy amióta a sumérok feltalálták a pénzt, mindenért fizetni kell, és minél több szellemi értéket halmoznak fel egy szerkezetben, annál többet. Már a legelső barlanglakók is észrevették, hogy 20-30 m-re a bejárattól még a jégkorszaki kemény telekben is elviselhető a klíma, és a víz cseppfolyós állapotban marad. Ahol nem találtak barlangot, ott vermeket ástak és néhány méter mélyen a plusz 10 °C körüli hőmérsékleten "vidáman elvoltak".

Mitől meleg a Föld? Honnét származik az az energia, mely oly irdatlan tömegeket a +10 - 6000 °C hőmérsékleti intervallumban képes tartani?

A kérdést nagyon korán feltették, de a tudományosan megalapozott válaszra a XX. század közepéig kellett várni. Erre az időre tisztázódott Földünk belső szerkezete, az hogy bolygónk három nagy gömbhéjas egységből tevődik össze, egy 30-40 km vastag döntően szilícium és alumínium tartalmú ásványokból álló kéregből, majd egy vas-magnézium tartalmú 2900 km mélységig terjedő köpenyből, és egy vas-nikkel magból. A felső kéregben a gránit illetve annak vulkáni ikerkőzete, a riolit alkotja a fő tömeget. Azok járulékos ásványai között mindig találunk thóritot és monacitot, márpedig ezek az ásványok radioaktívak és sugároznak, a bennük lévő urán felezési ideje 4,5 milliárd év. Így nem kell tartani attól, hogy ez az energiahordozó egyhamar kimerülne. A radioaktív bomlás melléktermékeként hőenergia szabadul fel, és minden gramm gránit 3,34 milijoul hőt termel évente. Nagyon közelítő becslések szerint is a kéregben lévő hárommilliárd km3 gránit 2,61 x 1022 kilojoul-lal fűti éves szinten a föld tömegét, vagyis 6520 szorosát termeli annak, amit energiaéhes világunk évente felfalni képes. Sajnos ennek az energiának egyenlőre csak tört részéhez tudunk hozzáférni. Nagyon valószínű, "űrvicinálisok" közlekednek majd a Föld és a Mars között, mire odajutunk, ha egyáltalán jutunk, hogy 30 km mélységbe képesek leszünk lefúrni. DE, nincs is erre szükség, a hő sugárzással és áramlással is terjed, s ha elfogadjuk a két kiváló ENSZ szakértő Banwell és Meidav számításait, akkor sem lehet panaszra okunk. Úgy kalkulálták, hogy a földkéreg 1 km2 felületű 7,5 km mély hasábjában 21 millió tonna kőolaj energiája rejlik. Ezek szerint Magyarország 93000 km2 területén 8,97. 1019 kilojoul hőenergiát vehetünk figyelembe. Csakhogy Banwell és Meidav a geotermikus grádiens 3 világátlagával végezte számításait, Magyarországon még az üledékekkel fedett részeken is ez 4 felett van, Budapesten 6, de lokálisan a törésvonalak mentén olyan extrém értékek is adódhatnak, ahol méterenként emelkedik 1 °C a hőmérséklet. A felejthetetlen emlékű Martin Luther King mondta egyszer "Van egy álmom" nekünk mért ne lehetne, mért ne függetleníthetnénk magunkat a nagyhatalmak kártyacsatáinak mindig kijátszható adujától, az energiamegvonástól. Shakespeare azt írta a Globe Theatre bejárata felé "Színház az egész világ." Ez mára üzletté alakult és az üzlet felülüt mindent. 1943-ban például a Luftwaffe repülőgépeinek tartályait az American Oil benzinjével töltötték fel, persze az ár, a tényleges érték sokszorosa volt. Mi viszont lassan az energiák legalacsonyabb világpiaci árát sem tudjuk megfizetni, arról nem is beszélve, hogy a fosszilis energiahordozók napjai véglegesen megszámláltattak. Elfogynak, és amiből egyre kevesebb van, azért egyre több pénzt kérnek. Ezzel szemben a talpunk alatt működő sok-sok milliárd parányi atommágja szorgalmasan és hűségesen ontja a meleget felénk, s ha igaz a közmondás, hogy a pénz az utcán hever, csak le kell hajolni érte, hatványozottan igaz esetünkben, mivel a meleg a kertünkben, a szobánk parkettje , a járdánk aszfaltja alatt van, csak le kell fúrni érte. Ráadásul nem is olyan mélyre, és itt rajtunk kívül más nem zárhatja el a csapot, nem térítheti el a hőenergiát. Senki ne rémüljön meg attól, hogy a hő radioktív bomlás eredménye, hiszen naprendszerünk keletkezése után, az abszolút 0 °C hőmérséklet körüli Földünk tömegét a gravitációs differenciációt követően, ez az energia fűtötte fel. A melléktermékként jelentkező háttérsugárzás, melynek aránytalanul kisebb része származik ettől a folyamattól, akkor is megvolt, amikor az éket kialakult bolygónkon, amikor az óriáshüllőké volt a világ, vagy Árpád hadai elfoglalták a Kárpát-medencét. Akik jól megépítették házaikat és kiváló fűtőrendszert rendeltek mellé, azok hőkútjai 200-500 év múlva is változatlan intenzitással adják a meleget télen, és egy kapcsoló elfordítása után a kellemes hűvöset a kánikulai napokon. A svéd király 70 éve geotermikus energiával fűti palotáját, pedig ő nyilván bármilyen energiát képes lenne megfizetni, ráadásul Skandinávia lényegesen előnytelenebb geotermikus adottságokkal rendelkezik, mint Magyarország.

Mi viszont nem lennénk magyarok, ha értékeinkkel nem bánnánk úgy, ahogy... 1971-ben az American Association for the Advancement of Science éves beszámolóján az alternatív fejezeteknél közölték: "A magyarországi Pannon-medence olyan hatalmas mennyiségű forróvíz készlettel rendelkezik, hogy ennek energiatartalma egyenlő az egész világ akkor ismert kőolajkészletének felével." (Ez a forró víz egy kondérban van, az alatta lévő tűz a föld sugározta hő, hány tonna olaj energiájával lenne egyenlő?) Az ENSZ energetikai szekciójának 1973-ban készült előrejelzése szerint "Valószínű, hogy a geotermikus indikációk sokkal gyakoribbak lesznek, mint a kőolaj indikációk, és 50 éven belül felismerhetjük, hogy ennek az energiaforrásnak a jelentősége nagyobb a kőolajénál." 14 év hiányzik a jóslat beteljesedéséig, egyedül rajtunk múlik, élünk-e adottságainkkal, a mindenki kertje, mindenki háza alatt lévő kinccsel, vagy ez is elmulasztott lehetőségeink végtelenül gazdag tárházát gyarapítja majd....



dr. Szabó Attila

geológus, egyetemi docens
ENSZ petrológiai szakértő